 |
Egy korábbi bejegyzésben már szó volt erről a témáról. Most más szemszögből közelítem meg ugyanezt.
Ahhoz, hogy ezt a megfelelő testtartást elérjük többféle lehetőségünk van:
- próbálunk magunktól ilyen pozíciót felvenni,
- más eszközök segítségét vesszük igénybe.
Amennyiben rászánjuk magunkat, hogy mindenféle eszközök segítsége nélkül ülünk rendesen, akkor jó segítség lehet, ha egyszerű törökülésben ülve a csípőnket kicsit megemeljük, majd - a fenekünket kitolva - hátratoljuk.
Ezután a vállak következnek; először emeljük fel mindkettőt, majd húzzuk hátra és engedjük le hátrahúzott helyzetben. Fejünket emeljük fel, és tekintetünket rögzítsük a két szemöldökünk közé (ez utóbbiról lásd: Bhagavad-gita 5.27-28. vers).
Ahhoz, hogy ezt a testhelyzetet folyamatosan fenn is tudjuk tartani, erőfeszítést kell tennünk. Figyelni kell magunkat, és szükség esetén korrigálni. Bizonyos idő eltelte után a testhelyzetet megtanuljuk és szokásunkká válik.
Sacinandana Swami: Japa Retreat
