Képzeld el, hogy egy autót vezetsz, és ül melletted valaki.
Ez az utas folyamatosan mutogat dolgokra, és megpróbálja a figyelmed ezekre terelni;
- "Ó, nézd, ott akciós cipők vannak! Nézd milyen jó cipők!" vagy
- "Nézd azt a fickót abban a vicces kalapban!" vagy
- "A kesztyűd a hátsóülésen van?" vagy
- "Nézd, ott! Nem, nem, kanyarodj balra! Ó, azt hittem, balra kell fordulnunk." vagy
- "Nézd a TV shopot. Most nem a kedvenc focicsapatod játszik?" vagy
- "Uhh, ezt figyeld' Amott megvertek egy embert!"
Ha engeded, hogy a figyelmed elterelje, amit az utas mond, akkor összetöröd a kocsit.
Az utas olyan, mint az elméd, az autóvezetés pedig mint a japázásod. Ha egyfolytában beszélsz valakihez, aki egyáltalán nem figyel rád, akkor végül csak el kell hallgatnod.
Ez a legjobb módja az elmével való foglalkozásnak: csak hagyd figyelmen kívül, és tartsd a figyelmed az "úton", így az elme végül csendbenmarad.
Bhakti Dhira Damodar Maharaja: Japa Workshop: Process, Techniques, and Methodology
In: harekrishnajapa.com