Ha, az Úr kegyéből, egy bhakta a halál pillanatában képes énekelni a Szent Nevet -
Hare Kṛṣṇa
Hare Kṛṣṇa
Kṛṣṇa Kṛṣṇa
Hare Hare
Hare Rāma
Hare Rāma
Rāma Rāma
Hare Hare
-, akkor mindössze e mahā-mantra éneklésével azonnal átszeli az anyagi világ hatalmas óceánját, s a lelki világba lép, ahonnan nem kell többé visszatérnie, hogy újra meg újra megszülessen és meghaljon.
Śrīla Prabhupāda Śrīmad-Bhāgavatam magyarázat
4. ének, 10. fejezet, 30. vers