De ha valaki fejlett az odaadó szolgálatban, akkor még alvás közben is szolgálja Kṛṣṇát. Ez azt jelenti, hogy huszonnégy órán át, azaz satatam. Ez attól függ, mert alvás közben is álmodunk, s amit napközben csinálunk, arról fogunk álmodni este. Tehát ha valaki száz százalékban Kṛṣṇa szolgálatát végzi, akkor természetesen erről fog este is álmodni.
Ezt egy közeli rokonom esetében láttam. Egy üzletember volt, ruhát árult, és álmában is a ruhák árát mondogatta. Ez természetes dolog.
Nekünk azért kell gyakorolnunk, hogy a halál pillanatában valahogyan, ha meg tudjuk mondani Kṛṣṇa árát, akkor az életünk tökéletes lesz. Ezért kell gyakorolnunk:
Hare Kṛṣṇa
Hare Kṛṣṇa
Kṛṣṇa Kṛṣṇa
Hare Hare
Hare Rāma
Hare Rāma
Rāma Rāma
Hare Hare.
Śrīla Prabhupāda lecke. Śrīmad-Bhāgavatam 5. ének, 5. fejezet, 24. vers
1976. november 11., Vṛndāvana
