... gyakran amikor énekeljük a Hare Kṛṣṇát, azért tesszük, mert azt valamiféle kötelességünknek érezzük. És ha nm vigyázunk, akkor lehet, hogy kialakítjuk azt a tudatot, hogy „az az énekkésem tökéletessége, hogy minden nap lejapázok. Ha befejezem az éneklést, annyit, amennyit kell, azzal elértem a célomat.”
De ez valójában a szabály követése csak a követés miatt, úgy, hogy elfelejtjük a célt. Erről pedig Rūpa Gosvāmī a Śrī Upadeśāmṛtában azt mondja, hogy ez is a leesés egyik oka.
Niranjana Maharaja lecke. 2008. május 28., Hartford, Connecticut
In: Mukam Karoti Vacalam. 2011. február, 16. oldal