
1, Meg kell értened, hogy különbözöl az anyagi testtől, elmétől és egótól!
2, Bármilyen is élethelyzetbe kerülj, toleránsnak kell lenned!

1, Meg kell értened, hogy különbözöl az anyagi testtől, elmétől és egótól!
2, Bármilyen is élethelyzetbe kerülj, toleránsnak kell lenned!

Śrīla Prabhupāda: Hare Kṛṣṇa. A mi életünk nagyon jó! Elégedettek vagyunk azzal, hogy kṛṣṇa-prasādamot eszünk és éjjel-nappal énekeljük a Hare Kṛṣṇát. Ez minden. Mi haszna az iparnak, a kereskedelemnek, a szállítmányozásnak és a politikának? Nincs rájuk szükség. Csak anartha. Ezt nevezik anarthának, szükségtelen dolognak.
Śrīla Prabhupāda: Reggeli séta
1974. május 28., Róma

Śrīmān Mahāprabhu azt mondta: „Ne hallgass és ne is beszélj grāmya-kathāt! Ne egyél pazar ételeket és ne viselj különleges ruhákat!” Ezt azoknak mondta, akik nagyon ragaszkodnak az odaadó szolgálathoz. Ha valaki pompás ételeket eszik, azzal magának árt, más odaadó életében ez semmilyen problémát nem jelent, semmilyen zavart nem okoz. Ennél viszont sokkal ártalmasabb fényűző ruhákba öltözni. Az emberek csak mások kedvéért viselnek ilyen ruhákat. Hogy ez hogyan van? Annak, hogy valaki így öltözködik csak az az oka, hogy mások szemét és elméjét eltereljék az Úrnak végzett odaadó szolgálattól. És egy a nyelv lefoglalása tekintetében sem kedvező. Mahāprabhu azt is mondta: „Aki ide-oda futkos, hogy a nyelvét kielégítse, az nem fogja elérni Kṛṣṇát!” Ha valaki grāmya-kathāt hall, azzal jobban árt magának, mintha pompás ételeket enne, s ha valaki grāmya-kathāt beszél, azzal jobban árt másoknak, mintha fényűző ruhát viselne. Raghunātha dāsa Gosvāmī azt mondta, hogy ártalmas dolgokat (valótlanságot, pletykát, ízléstelen és teljesen triviális dolgokat) hallani és mondani ugyanolyan, mintha az ember egy prostituált társaságában lenne. Az ilyen beszéd eltéríti az elmét, beszennyezi a tudatot és hatalmas akadályt teremt az odaadó szolgálat során. Tudnod kell, hogy aki az ilyen beszédhez ragaszkodik, az automatikusan érdektelenné válik a hari-kathāval szemben.
Śrīla Bhaktisiddhānta Sarasvatī Ṭhākura: Akik Az Úr Hari Kīrtanájában Énekelnek
In: Śrī Kṛṣṇa Kathāmṛta Bindu 85. szám

Śrīla Prabhupāda: Egy könyv... Mondjuk előállítottunk valamennyi papírt. Tehát ha kell neked az a könyv, akkor másold le magadnak.
Bhagavān: Kézzel.
Śrīla Prabhupāda: Igen. Nincs szükség könyvnyomtatásra.
Bhagavān: Néhányan akkor könyveket fognak másolni.
Śrīla Prabhupāda: Nem, te magad csinálod. Ha akarsz egy könyvet, akkor másold le magadnak. Miért kellene másnak csinálnia? Van elég időd. Nem fogsz a százmérföldre lévő gyárba menni, hogy megkeresd a kenyérre valót. Helyben fogsz élni. Lesz elég időd. Csak csinálj egy másolatot, ennyi. Csökkentsd az elpazarolt időt! Spórolj az idővel! Énekeld a Hare Kṛṣṇát és menj haza! Ez az elképzelés. Ahelyett, hogy huszonöt kört énekelnél, énekelj százat! Így kell az időt megfelelően használni!
Śrīla Prabhupāda: Reggeli séta
1974. május 27., Róma

Śrīla Prabhupāda: Nem fogunk senkit erővel rábírni.
Bhagavān: Csak megmutatjuk...
Śrīla Prabhupāda: „Mi így élünk, hs tetszik, fogadd el.” Mint ahogyan a Hare Kṛṣṇa mantrát is énekeljük, és nem nyomunk senkit, hogy „Neked is énekelned kell!” Nem.
Śrīla Prabhupāda: Reggeli séta
1974. május 27., Róma

Śrī-kṛṣṇa-nāma-saṅkīrtana minden sādhana császára, s az egyetlen sādhana, ami képes bennünket eljuttatni a siddhiig.

Śrīla Prabhupāda: Amit nyújtunk, azt bárki, még egy gyerek is nagyon könnyen elfogadhatja. És ezt a gyakorlatban látjuk. Dallasban a gyerekek is táncolnak és énekelik a Hare Kṛṣṇát és nagyon boldogok!
Śrīla Prabhupāda: Reggeli séta
1974. május 25., Róma