A J a p a b l o g postjai a
Creative Commons
Nevezd meg!
Ne add el!
Ne változtasd!
4.0 International Licenc
feltételeinek megfelelően szabadon felhasználhatók.
Habár Ajāmila idős korára leesetté vált, fiatal korában az apja által megfelelően képzett brahmacārī volt. Ismerte Nārāyaṇa Nevét, formáját és kedvteléseit, de a rossz társaság hatására elfelejtette azokat. Viszont amikor a halálos ágyán énekelte az Úr Nārāyaṇa Nevét, akkor eszébe jutottak korábbi tettei, s így megmenekült.
Śrīla Prabhupāda: A Second Chance
16. Fejezet, Atonement
… az ember eljut a dhruva-anusmṛti, a nagyon szilárd, folyamatos és megszakítatlan emlékezés szintjére, ami azután samādhiba fordul, és ez az a szint, ahová el akarunk jutni! Ez a japa-projekt.
Śrī Prem Prayojan dāsa: The Japa Project
2-3. oldal
A Szent Nevet eksztázisban énekelni és táncolni olyan egyszerű, magasztos és hatásos, hogy az ember könnyedén elérheti a lelki élet minden hasznát mindössze azáltal, hogy azt a folyamatot követi. Ezért mondja Śrī Caitanya Mahāprabhu, hogy paraṁ vijayate śrī-kṛṣṇa-saṅkīrtanam: „Minden dicsőséget az Úr Kṛṣṇa Szent Neve közös éneklésének!”
Śrīla Prabhupāda: A Second Chance
16. Fejezet, Atonement
Śrīla Viśvanātha Cakravartī elmondja, hogy az Úr mindenható mivoltának köszönhető, hogy mindez [minden bűntől meg lehet szabadulni egyetlen Szent Név éneklésével - szerk.] mindössze a Szent Nevének éneklésével elérhető.
Śrīla Prabhupāda: A Second Chance
16. Fejezet, Atonement
Śrīla Sarasvatī Ṭhākura nem becsülte alá a prédikálás kihívásait. Az Úr Caitanya kegyének terjesztését az első osztályú mangók ingyen osztásához hasonlította, ami során csak kevesen fogadják el azt, és az eredmény inkább kétkedés és szkepticizmus. Azt mondta, biztos, hogy a materialisták és sokszor még a félistenek is igen rosszul fognak bánni a Hari-kathā őszinte elbeszélőivel. Nemhogy nem védte meg azt a mesterséges megkülönböztetést, amit bizonyos Vaiṣṇavák tesznek a bhajana és a pracāra között, hanem kijelentette, hogy a pracāra a siddhák természetes kīrtanája és a sādhaka sādhanájának elengedhetetlen része, mivel „ha élvezzük a finom gyümölcsöt, de nem vágyunk arra, hogy azt másokkal is megosszuk, akkor a készleteink elapadnak a fukarságunkat látva az eredeti forrás pedig elvágja majd az utánpótlásunkat.”
… az Úr Szent Nevének akár csak egyszeri éneklése nem csak azonnal megszabadítja az éneklőt a legnagyobb bűn visszahatásától, hanem elkezdi felemelni az Istenség Legfelsőbb Személyiségének végzett szerető szolgálat szintjére.
Śrīla Prabhupāda: A Second Chance
16. Fejezet, Atonement
Bárcsak az Úr imádatában minden akadály eltűnne előlem, hogy evilági létezésem végén aztán egyedül, a materialista világ nyüzsgésétől távol szilárd elmével és érzéssel énekelhessem a Szent Nevet! Bárcsak kegyes lenne hozzám az Úr és megengedné, hogy így lehelhessem ki az utolsó lélegzetem!
Bhakti Promode Puri Goswami Maharaja: Art of Sadhana
240. oldal