A J a p a b l o g postjai a
Creative Commons
Nevezd meg!
Ne add el!
Ne változtasd!
4.0 International Licenc
feltételeinek megfelelően szabadon felhasználhatók.
A Harināma-cintāmaṇi Hatodik fejezetében van a következő, a lelki tanítómesteren történő meditáció:
Az ember a következők felajánlásával imádhatja a lelki tanítómestert:
– ülőhely,
– víz, a lábai megmosásához,
– víz, amit megihat,
– fürdő,
– hagyni megszáradni,
– tiszta ruhák és ékszerek,
Ezután pedig, az engedélyével az ember az isteni pár imádatába kezdhet.
Próbáljátok ki ezeket a lépéseket az elmétekben és aztán így, a gurutok lelkesítő társaságában japázzatok!
Narottama dāsa Ṭhākura azt mondja: biṣāya-biṣānale dibāniśi hiyā jvale – a szívem az anyagi létezés tüzében ég. Tori bare nā kainu upāya – Nem tettem semmit, hogy kikerüljek ebből a tűzből. Golokero prema-dhana, hari-nāma-saṅkīrtana – Ez a hari-nāma-saṅkīrtana Golokáról, a lelki világból jön. Én pedig nem foglalkoztam vele. Így kesereg. Ebben a korban ez tehát az eszköz, ami kioltja a tüzet: énekeljétek a Hare Kṛṣṇát, és a tűz ki lesz oltva!
Śrīla Prabhupāda: Reggeli séta
1973. december 15., Los Angeles
Úgy magyarázzák, hogy mivel Isten Nevének éneklése – az éneklő tisztaságának arányában – közvetlen kapcsolatba hoz bennünket Istennel, ezért az önmegvalósítás e folyamata mindenki számára a siker útja.
A legelején nem prédikálunk. Mindössze csak kérjük őket:
– Rendben, nagyon jó vagy! Nálad senki sem intelligensebb, igen. Csak gyere el, ülj le, énekelj, aztán táncolj. Ez nagyon jó dolog. Majd egyél egy kis prasādamot és menj haza!
Ez a programunk. És azután tanítunk. Amikor már egy kicsit józanabb lett...
Śrīla Prabhupāda: Reggeli séta
1973. december 15., Los Angeles
Śrī Caitanya Mahāprabhu minden bhaktája számára kijelenti, hogy kiszabadulhatunk az anyagi létezés minden szenvedéséből, mindössze e két dolgot által:
– énekejük a Hare Kṛṣṇát és
– nem kritizálunk másokat.
Vraja Bihari dasa: Three Sacred Principles of Spiritual Life
In: yogaformodernage.com
Candanācārya: … hogy megmondjuk az embereknek, akik azt gondolják, nem szenvednek, hogy valójában szenvedek.
Śrīla Prabhupāda: Ez azt jelenti, hogy egy bolondot nehéz tanítani. Ennyi. Ezért a legjobb eszköz, anélkül, hogy tanítanánk az, hogy „Gyertek kérlek ide, és énekeljétek a Hare Kṛṣṇa mantrát!” Aztán esznek egy kevés prasādamot és hazamennek. És így az őrültségük majd orvosolva lesz.
Śrīla Prabhupāda: Reggeli séta
1973. december 15., Los Angeles
Bhakta: Gyakran mondják, hogy nem énekelhetjük Śrīmatī Rādhārāṇī Nevét, mert ez sahajyā, hiszen nem ismerjük Śrīmatī Rādhārāṇīt,és nem is imádhatjuk Śrīmatī Rādhārāṇīt Kṛṣṇa nélkül.
Śrī Śrīmad Gour Govinda Swami: Nem, nem, nem, nem! Kṛṣṇa mindig Rādhārāṇīval van. Ő sosincs Rādhārāṇī nélkül.
Bhakta: Azt mondják, nem énekelhetjük, hogy „Jaya Rādhe, jaya Rādhe!” Azt mondják, ez nem jó.
Śrī Śrīmad Gour Govinda Swami: A „Jaya Rādhe” Rādhét jelenti Kṛṣṇával. Kṛṣṇa mindig Rādhāval van.
Bhakta: Nem énekelhetjük csak azt, hogy Rādhā, nem énekelhetjük, hogy „Jaya Rādhe, jaya Rādhe!”
Śrī Śrīmad Gour Govinda Swami: Miért nem? Ez Śrīmatī Rādhārāṇīt dicsőítése. És Rādhārāṇī sosincs egyedül, mindig Kṛṣṇával van, és szükség van a kegyére, hogy megközelítsük Kṛṣṇát. Ezért imádkozunk Śrīmatī Rādhārāṇīhoz a Hare Kṛṣṇa éneklésével. Először azt énekeljük, hogy Hare és azután énekeljük, hogy Kṛṣṇa.