A J a p a b l o g postjai a
Creative Commons
Nevezd meg!
Ne add el!
Ne változtasd!
4.0 International Licenc
feltételeinek megfelelően szabadon felhasználhatók.
Gupta: Amikor az emberek elmennek mellettünk, akkor azt mondják, hogy „Hare Kṛṣṇa, Hare Rāma.”
Śrīla Prabhupāda: Ez a Vaiṣṇava próbája. Ha valaki tényleg Vaiṣṇava, akkor amikor mások meglátják, énekelni fogják a Hare Kṛṣṇát. [...] Bárhová megyünk, éneklik a Hare Kṛṣṇát. Még Athénban éjfélkor is, igen. Ezt tapasztaltuk. És ez a definíció, amit Caitanya Mahāprabhu adott.
Śrīla Prabhupāda: Reggeli séta
1974. március 15., Vṛndāvana
„Énekeljétek a mahā-mantrát hangosan és ragaszkodásal! Ez majd elűzi a tunyaságot, a világi betegségeket és zavarokat!” – javasolta Śrīla Bhaktisiddhānta Sarasvatī.
Śrīla Prabhupāda: Ha egy gazembernek jótanácsot adsz, akkor csak mérges lesz. Mūrkhāyopadeśo hi prakopayati na śantayi. Mūrkha, gazember, és ha jótanácsot adsz neki... Gyakorlati dolgot mondj neki: „Gyere ide! Ülj le! Egyél prasādamot! Énekeld a Hare Kṛṣṇát! Segíts nekem ezt megcsinálni!” Így kell... mint egy gyereket.
Śrīla Prabhupāda: Reggeli séta
1974. március 15., Vṛndāvana
A kisebbségi komplexus az a fajta alázatosság, aminek a szintjén valaki értéktelennek és kényelmetlenül érzi magát amikor azt látja, mások jobban teljesítenek nála, mivel ez az egóját zavarja és így önsajnálathoz vezet.
Ez a fajta alázatosság nem kedvez a lelki életnek, s aki ezen a szinten áll, az nem képes a testi önazonosságon túllépve látni dolgokat.
Śrīla Prabhupāda: ...sok bābājī van, aki cāpāṭit gyűj, bīḍīt szív és van egy-két nője. Ennyi. Ez történik. Mondani kell nekik, hogy „Gyerünk! Énekeld a Hare Kṛṣṇát s fogd meg az ekét!” Nem úgy van, hogy Rūpa Gosvāmī lettél csak azzal, hogy dohányzol! Azt gondolják, Rūpa Gosvāmīvá váltak. Rūpa Gosvāmī élt így. Azt hiszik, hogy a ruhacserével,az ágyékkötő viserlésével Rūpa Gosvāmī lett belőlük, és bármilyen ostobságot szeretnek, azt megtehetk. ...az összes bābājīt le kell foglalni: „Énekeld a Hare Kṛṣṇát és húzd az ekét!” Az akkor nagyon jó lenne.
Śrīla Prabhupāda: Reggeli séta
1974. március 15., Vṛndāvana
Nem vagyunk a samādhi, a megszakítatlan hosszan tartó meditáció gyakorlatának a szintjén, ezért az elménk időnként elkószál oda, amivel általában foglalkozunk. Ilyenkor, ha – a kötelességtudat, a szolgálat és a śāstra hallása miatt – az elménk eléggé át van itatva Kṛṣṇáról szóló gondolatokkal, akkor automatikusan inspiráltak leszünk a figyelmünket a Szent Névre irányítani.
Dhanurdhara Swami: Monday Morning Greetings 2021
26 – Monday Morning Musings VI
Śrīla Prabhupāda: „Miért ülsz tétlenül? Nincs mit csinálni? Menj a földekre, fogd az ekét, a bikát! Menj és dolgozz. Miért csak ücsörögsz?” Ez a Kṛṣṇa-tudat Mozgalma. Nem szabad senkinek engedni, hogy csak leüljön és elaludjon! Kell valamilyen elfoglaltságot találni, legyen brāhmaṇa, kṣatriya vagy vaiśya. Miért kellene munkanélküliségnek lenni? Csak állítsátok ezt meg, és látni fgjátok, hogy az egész világ békés lesz, nem lesz panaszkodás. És nagyon boldogan fogják énekelni a Hare Kṛṣṇát!
Śrīla Prabhupāda: Reggeli séta
1974. március 15., Vṛndāvana