Reggeli sétái során Vrndavanaban időnként a Vrajavasik Radharani - és csak Radharani - nevének kiejtésével üdvözölték Srila Prabhupada-ot, amire Ő mindig így válaszolt:
Hare Krsna!
Amikor a bhakták megkérdezték, hogy az a mantra, amivel köszönnek neki bhogus-e, Srila Prabhupada azt mondta, nem, nem az, de nekünk mindig azt kell mondanunk, hogy:
Hare Krsna!
Amikor a bhakták újra megkérdezték erről, akkor Srila Prabhupada elmagyarázta, hogy Srimati Radharani igazi bhaktája sosem akarja Őt elválasztani Krsnától. Az ilyen elkülönülés óriási fájdalmat okoz Neki, és az Ő bhaktái sosem akarnának ilyet tenni Vele.
A bhakták következő kérdése ez volt: akkor ezek a brijbasik miért mondják ezt a mantrát, amiben csak Radharani neve szerepel? Erre Srila Prabhupada azt válaszolta, hogy ők más rasában vannak Radharanival, és ez nem az a hangulat, amit nekünk meg kell próbálnunk kifejleszteni.
Srila Prabhupada sosem mondta ki az említett mantrát, mert nem szerette elkülöníteni Radharanit Krsnától.
Padmalochana das visszaemlékezése,
Vrndavanlila dasi küldte el egy levelezőlistára
