Kartik havában próbáltam minden nap leírni a japázásról egy megvalósítást. Már az elején kételkedtem abban, hogy sikerülhet.
Jól gondoltam.
Jöttek néhányan, így az utóbbi néhány napban örömmel vittem őket parikramára. Nem volt idő írni.
Csodálatos dolog sétálni a Govardhana körül és japázni, várni, hogy láthassam, ahogyan a lelki világ kapui kinyílnak.
Ma néhány kinyílt a Govinda Kundhoz közeli homályos ashramokban.
Az egyik egy nagyon szép huszonnégy órás kirtana volt, a másik pedig egy kis Jagannatha templom, ahol egy tiszta, barátságos sadhu pujari üdvözölt minket szeretetteljesen.
Szeretek sadhukkal üldögélni a világnak ezeken a csendes végein, amelyek gyakorlatilag a Goswamik ideje óta érintetlenek. Próbálok én is sadhu lenni úgy, hogy kitárom magam mások felé, de időnként szükségem van az egyedüllétre, hogy elmélyülhessek a japában.
Dhanurdhara Maharaja: Japa Thoughts
