„Isten iránti szeretetem módfelett szegényes és nem vonzódom ahhoz sem, hogy az odaadó szolgálatról halljak. Semmit sem értek az odaadó szolgálat tudományából, a tudás nem érdekel, és nemes cselekedetek sem növelik hitelemet. Nem születtem előkelő családban, mégis, óh Vraja leányainak kedvese, örökké azt remélem, hogy egyszer majd elérlek Téged, s ezek a remények soha nem hagynak nyugodni.”
Az ilyen erős vágyak hatása alatt a bhakta állandóan a maha-mantrát vibrálja:
Hare Krsna
Hare Krsna
Krsna Krsna
Hare Hare
Hare Rama
Hare Rama
Rama Rama
Hare Hare.
Srila Prabhupada: Az Úr Caitanya tanítása
