A Szent Név őszinte éneklői igen korán ráébrednek arra, hogy a saját erőfeszítésükből képtelenek elérni a valódi krsna-bhaktit. Bármit is próbáljanak, használják a tudásukat, spekulatív képességüket vagy bármilyen más erőfeszítést tegyenek, az egyszerűen nem hozza el az Istenszeretetet. Mit tehetnek hát?
Látva, hogy nincs választásuk, a bhakták, a sadhu és a guru kegyéért sírnak, így kiáltva az Úrhoz:
"Ó, Krsna, elesettek felszabadítója! Az örök szolgád vagyok, de az anyagi világba estem csak azért, hogy szenvedjek. Ó, Uram, légy kegyes és add nekem Lótuszlábad menedékét!" Ebben a pillanatban a kegyes Úr a bhaktát lótuszlábaihoz, kényelembe emeli. (Sri Caitanya Siksamrta, hatodik zivatar, harmadik zápor)
Sacinandana Swami: Nama Rahasya.
The Confidential Secrets of Chanting the Holy Name in Perfection. 58. oldal
