Amikor egy éhes ember eszik, csökken az éhsége.
Ugyanakkor egy bhakta odaadó szolgálat iránti éhsége csak fokozódik, amikor megpróbálja azt a Szent Névvel kioltani.
A lelki fejlődés jele így az alázat, az az alázatos hangulat, hogy éhezem a lelki életre, szükségem van a Szent Névre, és nincs odaadásom.
Dhanurdhara Maharaja: Japa Meditations, 60-61. oldal