Számomra az éneklés olyan, mint megértinteni Kṛṣṇát. Itt egy példa, hogy ezt hogyan is értem: a repülőtereken a kijelölt dohányzókon kívül tilos a dohányzás. Különösen akkor, amikor sokan dohányoznak egy ilyen helyiségben, bárki, aki kijön, erősen szaglik - mivel annyira belemerült a füstbe -, s ha egy ilyen ember megy el melletted, akkor azonnal tudni fogod, honnan jött.
Ehhez hasonlóan az éneklés során annyira el akarsz abban merülni, hogy megéritsd Krsnát, megérintsd a lelki világot, s amikor teljesítetted a köreidet, akkor Kṛṣṇa-tudatos illatod lesz, egy hatás körülötted. Ezért olyan fontos, hogy minden nap belépj ebbe az intenzív, elmerült éneklés-szobába. Ekkor fogsz tudni majd valamit a lelki atmoszférából bevinni a hétköznapjaidba. Ez az, amiért minket érdekel az odaadó szolgálat nyolc gyakorlata, mert támogatnak minket, s nekünk szükségünk van erre a támogatásra, hogy ízzel, elmélyedve tudjunk énekelni.
Śacīnandana Swami: Why Not Simply Chant And Dance?
In: Saranagati Newsletter. 87. szám, 2. oldal
