Gondold magad az utcán heverő fűszálnál is alázatosabbnak. Ne legyél büszke, ne legyél öntelt! A legkisebb büszkeség nélkül gondold azt, hogy "Én vagyok a legalacsonyabban lévők közül is a legalacsonyabb helyzetben."
Legyél olyan toleráns, mint egy fa, és ne kérj senkitől semmit! Egy fa nem kér vizet. Ha kiszárad, elviseli. Tisztelj mindenkit, és ne várj el tiszteletet! "Hé, gazfickó! Nem tudod, ki vagyok? Egy Vaiṣṇava vagyok! Ajánld a hódolatod nekem!" Ne várj el tiszteletet! Tisztelj mindenkit, mert Kṛṣṇa ott van.
Ez a hozzáállás. Ilyen mentalitással kell ezt gyakorolnunk, és énekelni, hogy
Hare Kṛṣṇa
Hare Kṛṣṇa
Kṛṣṇa Kṛṣṇa
Hare Hare
Hare Rāma
Hare Rāma
Rāma Rāma
Hare Hare
Śrīla Gour Govinda Swami Mahārāja: Suddha-Nāma Bhajana. Chanting The Pure Name.
68-69. oldal