Śrīla Prabhupādának volt egy istentestvére, akit Akiñcana Kṛṣṇadāsa Bābājīnak hívtak, s akiről Prabhupāda azt mondta, hogy egy paramahaṁsa, felszabadult személy. Bābājī Mahārāja egyszer odament Prabhupāda egy másik istentestvéréhez, akit Śrīla Bhaktisiddhānta Sarasvatī Ṭhākura Angliába küldött prédikálni, de nem sok sikerrel járt, így visszament Indiába.
Így szólt hozzá:
- Te elmentél nyugatra, Swami Mahārāja (Bhaktivedanta Swami, mivel Śrīla Bhaktisiddhānta tanítványai guru mahārājájukra szintén Śrīla Prabhupādaként hivatkoztak) is elment nyugatra. Te bemutattad az Úr Caitanya tanítását, és Swami Mahārāja is bemutatta azt. Bevezetted a Hare Kṛṣṇa mahā-mantrát és Swami Mahārāja is bevezette a Hare Kṛṣṇa mahā-mantrát. De Swami Mahārāja elképesztően sikeres volt, te pedig alig értél el valamit. Mi ennek az oka?
Majd Bābājī Mahārāja maga válaszolta meg a kérdést:
- Swami Mahārāja teljes hittel rendelkezett Kṛṣṇa Szent Nevében, te pedig nem.
Giriraj Swami: Watering the Seed. With Teachings from His Divine Grace A.C. Bhaktivedanta Swami Prabhupada. 259. oldal
