Tehát húsz év szórakozás, húsz év diabétesz és ötven év alvás, és mi marad? Hol van a lehetőség a Kṛṣṇa-tudatnak? Ez a modern civilizáció.
Mi pedig megpróbáljuk megmenteni az embereket ettől a modern civilizációtól. A modern azt jelenti, hogy már korábban is jelen volt, de ebben a korban rendkívüli mértékben megnövekedett. Ez a materialista életforma. A satya-yugában kevésbé volt jelen, a tretā-yugában jobban, a dvāpara-yugában még jobban, és a kali-yugában teljes mértékben jelen van. Ez a különbség a korok között.
Ezért kalau, ebben a korban, nāsty eva nāsty eva nāsty eva gatir anyathā. Harer nāma harer nāma harer nāma eva kevalam. Kalau saṅkīrtanaiḥ prāyaiḥ yajanti hi sumedhasaḥ. Az anyagi kötöttség alóli felszabadulásra nincs más remény, mint a Hare Kṛṣṇa mantra éneklése.
Śrīla Prabhupāda lecke. Śrīmad-Bhāgavatam 7. ének, 6. fejezet, 6. vers
1975. december 8., Vṛndāvana
