A meditáció során, amikor az ember eltávolodik a külső dolgoktól, lehet, hogy az unalom megjelenik, különösen ebben a korban, amikor olyannyira függünk a világ gyors, intenzív és változó ingereitől.
Amikor ellenállunk annak, hogy ezen impulzusok felé mozduljunk, a tudat automatikusan az önvalóra irányul, s a meditáció tapasztalata dinamikussá válik.
Ekkor hinni fogunk abban, hogy az összpontosítást célzó átmeneti küzdelmünk mindössze valami mélyebb és izgalmas dolog kezdete.
A bhakti meditációban ennél még több van! A meditáció tárgya nem csak egy segítség az elme lecsendesítéséhez, hanem Isten Szent Neve, Amely az Isteni hangban történő megnyilvánulása.
Mivelhogy velünk született kapcsolatunk van Istennel, és egy kapcsolatban a személyek között van egy természetes energia, melyet szeretetnek nevezünk, amikor Isten Nevein meditálunk, e kapcsolat energiája, a legmagasabb szintű szeretet, a prema fokozatosan felébred.
Ugyanazon szavak ismételt recitálása, mely kezdetben valamilyen monoton érzést kelthet, ekkor hatalmas vonzódás tárgya lesz, és idővel az ember biztos, hogy "saját belső tavaszának erővel teli elixírjét" fogja inni.
Dhanurdhara Swami: Monday Morning Greetings 2019
#31 – Chant and Be Bored
