Egy tiszta éneklő a világot sosem a saját érzékkielégítésnek, hanem a Kṛṣṇának való örömszerzés eszközeként látja. Mivel egy bhakta alázatos helyzetben van az éneklés és hallás során, sosem adja fel a lelki tanítómesterétől kapott mahā-mantrát, és az sem érdekli, hogy új ötleteket vagy véleményeket terjesszen.
Niranjana Maharaja: Lectures from a disciple.
1. kötet, 189. oldal