Ebben a korban a hallás fontosabb, mint a gondolkodás, mert az ember az elme izgatottsága miatt összezavarodhat a gondolataiban, de ha a hallásra összpontosít, akkor kénytelen lesz a Kṛṣṇa hangvibrációval összekapcsolódni.
Śrīla Prabhupāda Śrīmad-Bhāgavatam magyarázat
3. ének, 22. fejezet, 34. vers