Egy közönséges házban szintén el vannak foglalva azzal, hogy megvesznek dolgokat a piacon, megfőzik azokat, és eleget, finomat esznek. De a śāstra szerint csak bűnt szenek. Ye pacanty ātma-kāraṇāt. Bhuñjate te aghaṁ pāpam.
A templomban ugyanez történik; vásárlás, főzés, evés, minden, de Kṛṣṇával kapcsolatban. Ha ez a kapcsolat mindig megvan Kṛṣṇával, az a ház templommá válik. És erre van szükség!
Mi mindössze példát mutatunk, hogy hogyan végezhetjük a napi teendőinket Kṛṣṇával kapcsolatban. [...] A család minden tagja összegyűlhet, énekelhetik a Hare Kṛṣṇa mahā-mantrát és olvashatják a śāstrát, ahogyan mi is tesszük ebben a templomban.
Śrīla Prabhupāda lecke. Az odaadás nektárja
1973. január 25., Kalkutta
