Rendkívül komolynak kell lenni az önmegvalósítással és a lemondások végzésével kapcsolatban. E kor, a kali-yuga emberei azonban sajnos még a lemondás szó jelenését sem ismerik.
Az Úr ilyen körülmények között jelent meg mint Śrī Caitanya Mahāprabhu, hogy az elesett lelkeket a legkönnyebb önmegvalósítási folyamattal áldja meg, mely folyamatot technikailag ceto-darpaṇa-mārjanamnak, azaz a mocskos dolgok szívből történő kitakarításának nevezik. Ez a folyamat rendkívül egyszerű. Bárki énekelheti a dicsőséges kṛṣṇa-saṅkīrtanát:
Hare Kṛṣṇa
Hare Kṛṣṇa
Kṛṣṇa Kṛṣṇa
Hare Hare
Hare Rāma
Hare Rāma
Rāma Rāma
Hare Hare.
Śrīla Prabhupāda: Śrīmad-Bhāgavatam magyarázat
5. ének, 19. fejezet, 9. vers