Az alázatosság a valódi természetünk, mivel az Isteni parányi részei vagyunk. Ez egy alázatos helyzet, hiszen a rész - alaptermészetéből eredendően - azért van, hogy szolgálja, aminek a része.
A büszkeség, az alázatosság hiánya a hamis egó terméke, a függetlenségre való vágy, s egyfajta dagályos felsőbbrendűségi érzés.
Az alázatosság általános gyakorlata ezért tehát az, hogy az odaadó szolgálat által tápláljuk vagy felébresszük a valódi énünket, a semmibe vevés által pedig kiéheztessük a hamis egót.
Dhanurdhara Swami: Monday Morning Greetings 2018
36 – Practicing Humility: Part Two
