Az éneklés a felszabadulás után is folytatódni fog. Nem hogy a felszabadulással vége. A Bhagavad-gītā azt mondja, satatam. A satatam pedig azt jelenti, hogy a felszabadulás után is. A felszabadulás előtt és az után is. Ezért nitya. A nitya azt jelenti, hogy soha nincs vége, soha.
Satataṁ kīrtayananto māṁ yatantaś ca, tuṣyanti ca ramanti ca. Dṛḍha-vratāḥ. Tehát amikor valóban elmentek Goloka Vṛndāvanába, ugyanez az éneklés Kṛṣṇa előtt fog történni. Az éneklés soha nem áll meg!
Śrīla Prabhupāda lecke. Az odaadás nektárja
1973. január 31., Kalkutta
