Húsz különféle, dharma-śāstrának nevezett vallási irat létezik, mint például a Manu-saṁhitā és a Parāśara-saṁhitā, de itt az van kiemelve, hogy habár az ember a legtöbb bűnös tett visszahatásától megszabadulhat e szentírások vallásos elveinek követése által, mégsem fog az Úr szerető szolgálatának szintjére emelkedni. Másrész viszont az Úr Szent Nevének akár csak egyszer történő éneklése nem csak azonnal megszabadítja az embert a legnagyobb bűn következményeitől, hanem fel is emeli őt az Istenség Legfelsőbb Személyisége, Akit dicsőséges tettei miatt uttamaślokaként jellemeznek, szerető szolgálata végzésének szintjére. Így szolgálja az ember az Urat formájára, tulajdonságaira és kedvtekéseire emlékezve, Śrīla Viśvanātha Cakravartī Ṭhākura pedig azt mondja, hogy mindez azért történhet az Úr Szent Nevének éneklésén keresztül, mert az Úr mindenható.
Śrīla Prabhupāda: Śrīmad-Bhāgavatam magyarázat
6. ének, 2. fejezet, 11. vers
