Bhakták néha a számítógép előtt japázzák a köreiket. Éneklik a Hare Kṛṣṇát, de azokra a levelekre gondolnak, amiket meg kell írniuk. Arra gondolnak, hogy mit kell változtatni a számítógépen.
Vagy otthon énekelnek, ott, ahol mindenféle házimunkát csinálnak, és azt gondolják:
- Ó igen, nem takarítottam ki ezt... Nem csináltam meg azt...
Látják a tennivalóik sorát, jelezve, mit kell a nap folyamán elvégezniük:
- Még a boltba is el kell majd mennem! Teljesen el is felejtettem, Hare Kṛṣṇa, Hare Kṛṣṇa, Kṛṣṇa Kṛṣṇa...
Bármi, amit látunk, ami azonnal emlékeztet arra, mit kell tennünk a nap folyamán arra ösztönöz, hogy gondolkodni kezdjünk rajta. Az, aki nincs a niṣṭha szinten, hajlik arra, hogy a figyelme könnyen elterelődön.
Niranjana Maharaja lecke
2001. április 29., Kiev
