A védikus irások hiteles forrásából megérthetjük, hogy a kali-yugában az emberek általában rövid életűek, rendkívül rossz szokásaik vannak, és hajlanak arra, hogy az odaadó szolgálat nem hiteles módjait fogadják el. Ezen felül az anyagi köörülmények állandóan zavarják őket és a legszerencsétlenebbek. Ilyen körülmények között más folyamatok végzése, mint a yajña, dāna, tapaḥ és a kriyā vagyis az áldozatok, az adományozás stb. végzése egyáltalán nem lehetséges. Ezért javasolják, hogy:
harer nāma harer nāma
harer nāmaiva kevalam
kalau nāsty eva nāsty eva
nāsty eva gatir anyathā
A nézeteltérések és képmutatás jelen korában az Úr Szent Nevének éneklése a felszabadulás egyetlen eszköze. Nincs más út, nincs más út, nincs más út!
Śrīla Prabhupāda magyarázat
Śrīmad-Bhāgavatam 7. ének, 5. fejezet, 23-24. vers
