Általában két dalt énekelünk. Az egyik a śrī-kṛṣṇa-caitanya prabhu nityānanda śrī-advaita gadādhara śrīvāsādi-gaura-bhakta-vṛnda, ami hiteles, a Caitanya-caritāmṛta állandóan említi és az ācāryák is elfogadják. A másik pedig természetesen a mahā-mantra:
Hare Kṛṣṇa
Hare Kṛṣṇa
Kṛṣṇa Kṛṣṇa
Hare Hare
Hare Rāma
Hare Rāma
Rāma Rāma
Hare Hare.
Énekelhetjük még Narottama dāsa Ṭhākura, Bhaktivinoda Ṭhākura és Locana dāsa Ṭhākura dalait is, de ez a két dal – „śrī-kṛṣṇa-caitanya” és a Hare Kṛṣṇa mahā-mantra – elég, hogy – habár nem látjuk, de – elégedetté tegyük az Istenség Legfelsőbb Személyiségét.
Śrīla Prabhupāda magyarázat
Śrīmad-Bhāgavatam 8. ének, 5. fejezet, 23. vers