Sajnos a legtöbb gyakorló bhakta számára ezek az igazi pillanatok ritkák, és leginkább nem Kṛṣṇa jelenléte az, amit éneklés közben érzünk, hanem az elménk kellemetlen valósága, mely újra meg újra kísért minket.
Az egész univerzumon keresztülvonszol.
Amikor ádáz szorításából kiszabadulok, azáltal, hogy hallom a Szent Nevet, nyomban érzem Kṛṣṇa szeretetét. Az elme durvasága ilyenkor lényegtelennek, az élet pedig szépnek tűnik.
Vraja Bihari dasa: Good chanting- how do you know?
In: yogaformodernage.com