Az odaadás gyümölcsei nektáriak, lényegüket tekintve a legteljesebb mértékben gyönyörteliek. Amint valaki megízleli ezt a gyümölcsöt, teljes mértékben elégedetté válik. Minden szomorúság, zavarodottság, félelem és vágyódás örökre eltűnik a szívéből, s az érzékkielégítés, felszabadulás és miszitkus képességek iránti erős ellenszenv ébred fel benne. A gyűlölet, az irigység és a mások kritizálására való hajlam pedig nem talál többé helyet a szívében. Ekkor már nem fogja csábítani a nemi élvezet, a pénz és a hatalom és a hallás, éneklés és emlékezés által állandóan szilárd marad a Kṛṣṇa-tudat gyakorlásában.
Bhakti Promode Puri Goswami Maharaja: Art of Sadhana
52. oldal