Az éneklésben való odaadó jártasság egy másik aspektusa az, hogy valaki mennyit énekel. Mahāprabhut bármikor is hívták meg prasādamot tisztelni mindig megragadta az alkalmat, hogy felfedje a vágyát, hogy a bhaktái énekeljék a Szent Nevet. Amikor megkérdezték, nevetve így válaszolt:
– Először legyél lakṣa-pati, azaz milliomos, mivel én csak milliomosoknál eszek!
Amikor az Őt meghívó brāhmaṇák ezt a választ hallották összezavarodtak és aggódni kezdtek. Először dicsőítették, majd az egyikőjük így kérdezte:
– Uram, egyikünknek sincs még csak ezer rúpiája sem, százezerről nem is beszélve. Viszont ha nem fogadod el a meghívásomat, akkor az egész családos létem pazarlás, és jobb, ha a lángokba lépek.
– Tudod, hogy Én mit értek lakṣa-pati alatt? Arra gondolok ilyenkor, aki az Úr Nevét minden nap százezerszer énekli! Számomra az ilyen ember az igazi milliomos, és csak nála eszek, sehol máshol! – felelte az Úr.
Bhakti Promode Puri Goswami Maharaja: Art of Sadhana
152. oldal
