Találkoztunk és tapasztalatot cseréltünk.
Elmondta, annak ellenére, hogy több fájdalma van, mint valaha, a meditációja és az összpontosítása a Szent Néven egyre csak fokozódik. Ez pedig számomra egy igen fontos dolgot támasztott alá: a Szent Név nem különbözik Kṛṣṇától, s így egyszerűen nem függ a képességünktől és az erőfeszítésünktől, hogy mechanikusan létrehozzuk.
Máskülönben hogyan is történhetne az, hogy csak folyik egy olyasvalakinek a tudatában, akinek a testét a fájdalom tönkretette?
Az ilyen társaság felvecsülgetetlenül értékes!
Dhanurdhara Swami: Monday Morning Greetings 2019JAPABLOG
47 – Sādhus of Vṛndāvana
