Láttam, hogy elemében van, ahogyan boldogan becsoszogott a konyhába és még több finomságot hozott. „Lehet, hogy azt akarja majd, hogy egy állást intézzek a fiának Bobmayben? Vagy ezer rupit akar? Vagy a drága cādaromat?” Miközben az elmém így száguldozott, én megint a lakomába merültem.
Miután befejeztem az étkezést egy kisebb adományt ajánlottam a barátságos szolgálatáért, de ő a következő szavakkal utasította el:
– Ha akarsz adni valamit, akkor csak egy szívességet kérek. Kérlek, ne mondj nemet!
„Ah, most fog előrukkolni a követelésével, hogy mi jár neki!” – gondolta az elmém, és felkészültem a támadásra. De a válasza sokkoló volt:
– Kérlek, imádkozz értem, és áldj meg, hogy én is úgy tudjak énekelni, mint te!
Vraja Bihari dasa: Pleasure of Giving - Part 1.
In: yogaformodernage.com
