A katolikusoknak ezt tanították, ha elkövetnek valamilyen bűnt, akkor el kell menniük egy paphoz és meg kell gyónniuk: „Ilyen és ilyen bűnt követtem el.” A pap pedig, akinek Isten hiteles képviselőjének kell lennie, ha megbocsát a bűnösnek, akkor a bűn megsemmisül.
Viszont egy ilyen vezeklés nem képes megtisztítani a bűnöst úgy, mint ahogyan azt az Úr Kṛṣṇa Szent Nevének éneklése teszi. Az, aki meggyónja a bűneit kimegy a templomból, és gyakran újra ugyanazt a bűnt követi el.
Śrīla Prabhupāda: A Second Chance
16. Fejezet, Atonement
