Ajāmila felszabadulása a bizonyíték a Szent Név éneklésének erejére. Amikor ő énekelte Nārāyaṇa Szent Nevét, akkor nem igazán a Legfelsőbb Úrra emlékezett, hanem a fiára, a halálakor pedig nem volt túl tiszta sem, hiszen arról volt híres, hogy egy olyan ember, aki hatalmas bűnöket követett el. Sőt, a halál pillanatában az ember pszichológiai állapota teljesen összezavarodik, és egy ilyen helyzetben egész biztosan nagyon nehéz lett volna Ajāmila számára, hogy tisztán énekeljen. Ennek ellenére elérte a felszabadulást mindössze azáltal, hogy az Úr Szent Nevét énekelte.
Śrīla Prabhupāda: A Second Chance
21. Fejezet, Atonement
