J a p a b l o g

Nalinīkaṇṭha: Olvastam az egyik könyvben, amit lefordítottál, azt írtad, ahogyan több ember válik Kṛṣṇa-tudatossá, az emberek mentalitása a környéken megváltozik, elvesztik az anyagi élvezetekre való vágyukat.
Śrīla Prabhupāda: Nem. Az anyagi élvezet, élvezni fogod, de nem úgy, mint a macskák és a kutyák. Úgy élvezed majd, mint egy emberi lény. Ez a mi javaslatunk. Nem úgy, mint a macskák és a kutyák. Az nem élvezetes, amikor leülsz a mūrti-szobában énekled a Hare Kṛṣṇát és a filozófiát olvasod? Az nem örömteli?

Śrīla Prabhupāda: Reggeli séta
1973. december 30., Los Angeles

A Bhāgavatam kimondja, hogy Isten Neveinek a nagyszerű autoritások hangulatában történő éneklése kétségtelenül mindenki számára a lelki siker útja, mindegy, hogy tele vannak anyagi vágyakkal, nincsenek ilyen vágyaik vagy lelki tudásuk miatt önmagukban elégedettek.

 
Śrī Nandanandana Dāsa: Hare Krishna, Hare Krishna, What's So Special About Chanting Hare Krishna?
In: stephen-knapp.com

Vendég1: Mondd hangosan.
Śrīla Prabhupāda: Igen.
Vendég2: Hangosan mondom, de az elme még így is ide-oda vándorol.
Śrīla Prabhupāda: Ezt nevezik akkor abhyāsa-yoga-yuktena cetasā nānya-gāminānak, ezt kell gyakorolnod. Van egy saṅkhyānk, hogy „Ennyiszer kell megcsinálnod!” Mindegy, hogy mi... és akkor fokozatosan... Ez az egyetlen...

harer nāma harer nāma harer nāmaiva kevalam
kalau nāsty eva nāsty eva nāsty eva gatir anyathā

Śrīla Prabhupāda: Reggeli séta
1973. december 21., Los Angeles

Śrīla Prabhupāda: New Yorkban, mindenhol, minden városban az embereink mennek és éneklik a Hare Kṛṣṇát és könyveket árulnak. Ennyi. Az utasítás... Yāre dekha tāre kaha kṛṣṇa-upadeśa – bárkivel találkozol, csak add át neki Kṛṣṇa tanítását. Ennyi. Ez Caitanya Mahāprabhu missziója. Yāre dekha tāre kaha kṛṣṇa-upadeśa.

Śrīla Prabhupāda: Reggeli séta
1973. december 21., Los Angeles

Egyik nap, ahogyan máskor is, Govinda mahāprasādamot vitt Haridāsának, aki viszont azt mondta:
– Mahāprasādamot hoztál, de nem tudom elfogadni. Viszont tiszteletlen sem is lehetek. – ezzel praṇāmját ajánlotta a mahāprasādának és egy nagyon keveset a szájába tett. Govinda elment, és elmondta Caitanyadevának a történteket.
Mahāprabhu azonnal elment Haridāsához és megkérdezte tőle:
– Mi a bajod, Haridāsa? Miért nem fogadtad el a mahāprasādát?
– Prabhu, a testem rendben van, de az elmém és az intelligenciám beteg. Képtelen vagyok fenntartani a harināma éneklésére tett fogadalmam, nem tudok minden nap három lakh Nevet énekelni!
– Most hogy már siddha-avasthā (tökéletességet elért személy) vagy, csökkentheted a köreidet.

De Haridāsa nem tett így. Miért nem? Amikor valaki elkezdi megízlelni a Szent Név édességét, akkor természetes módon többet és többet akar énekelni, és nem képes kevesebbet. Haridāsa Ṭhākura ezt szemléltette.

Śrī Śrīmad Bhakti Vijñāna Bhāratī Gosvāmī Mahārāja: Haridāsa Ṭhākura Tirobhāva
In: visuddhacaitanyavani.com

Vendég: Ő is japázik, és miközben a mālāt, csinálja a mālāt, a japát, az elméje nem marad Istenre fókuszálva. Mi annak a módja, hogy rögzíteni tudja az elmét?
Śrīla Prabhupāda: Az, hogy hallja a Hare Kṛṣṇát. Énekelje és hallja.

Śrīla Prabhupāda: Reggeli séta
1973. december 21., Los Angeles

Az éneklésnek lelki érzelmekkel bíró alappal kell rendelkeznie. Oda menj a tudatodban, ahol ezt megtalálod!
Töltsd meg élettel a Szent Névhez való könyörgésed!

Dhanurdhara Swami: Monday Morning Greetings 2021
19 – Monday Morning Musings V