Tizedik sértés: nem hinni teljesen a szent nevek éneklésében
és anyagi ragaszkodásokat fenntartani azután is,
hogy annyi tanítást megértettünk erről.

"Azért, hogy tudatosan elkerüljük ezt a sértést, elengedhetetlen megérteni az anyagi ragaszkodások természetét, azt, hogy hogyan kötnek az anyagi tudathoz és hogyan akadályozzák meg a sértés nélküli japázást. Ennek megértéséhez segíthet megvizsgálni egy anyagilag ragaszkodó személy mentalitását.

 Mivel az intelligenciáját befedi a hamis egója, ezért mentálisan az 'Én' és az 'Enyém' felfogáshoz van kötve. Azt gondolja, hogy 'Brahmana vagyok', Vaisnava vagyok', 'Zenész vagyok', vagy 'Gazdag vagyok'. Más szóval cselekvőnek gondolja magát, a világra saját tulajdonaként tekint, sorsának irányítójaként és tettei élvezőjeként gondol magára (aham mamadi-paramah). Teljesen meg van győződve arról, hogy képes minden tökéletességet elérni a saját erejéből.

Az ilyan személy nagyon büszke a tudására; azt úrnak és mesternek látja magát, s hiszi, hogy képes növelni és kiterjeszteni a művészeteket és a tudományt saját intelligenciájának segítségével. Az Úr Rsabhadeva ez janasya moho 'yam aham mameti-nek nevezi. Az anyagi ragaszkodas illúziója, az 'Én' és 'Enyém' hamis elképzelése.,

Ha egy materialista hall a szent név dicsőségéről, nem fogadja el azt. Ha japázik, akkor ezt mindössze társadalmi kötelesség, vagy megszokás miatt teszi. Ilyen módon sosem tapasztal valódi örömöt a szent nevek éneklése és hallása során, ő egy tettető, aki lekicsinylően énekli a szent nevet. Ezért, a namabhasa szintjén maradva, sosem fogja elérni a premát, a tiszta Istenszeretetet.

Az olyan materialistának, aki - mások tanácsa, személyes tapasztalatai és ezek kombináviója ellenére is csak - minden áron élvezni akar, minden segítség túl késő. Ezt azzal lehet illusztrálni, amikor valaki elhatározza, hogy nem fog felkelni, s ezért úgy tesz, mintha aludna; lehetetlen őt felébreszteni!

Ehhez hasonlóan azt a személyt, aki fenn akarja tartani a materialista mentalitását, csak nagy nehézségek árán lehet felszabadítani, és nem lesz képes megízlelni a szent név nektárját.

Srila Visvanatha Cakravarti Thakura a tizedik sértésre adott egy alternatív definíciót:
Nem érezni örömöt a szent név éneklése közben, még azután sem, hogy hallottunk sri harinama dicsőségéről."

Sacinandana Swami: The Nectarean Ocean of the Holy Name, 98. oldal