Tizedik sértés: Gyenge hit a névben és erős anyagi ragaszkodások
"A tizedik sértés az, ha nem fejlődik ki a ragaszkodásunk a szent névhez (vagy nem érzünk örömet, amikor énekeljük), annak ellenére, hogy hallottunk a dicsőségéről.
Ahhoz, hogy ezt a sértést elkerüljük, meg kell érteni az anyagilag ragaszkodó személy mentalitását. A hamis egó (ahankara) általi befedettségnek köszönhetően így gondolkodhat valaki: 'Én' (ez a test vagyok) és 'Enyém' (a világ).
Krsna leírja ezt a démonikus gondolkodási folyamatot a Bhagavad-gita 16. fejezet 14-15. versében:
isvaro 'ham aham bhogi, siddho 'ham balavan sukhi
adhyo bhijanavan asmi, ko 'nyo 'sti sadrso maya
yaksye dasyami modisya
'Én vagyok mindennek az ura, mindennek az élvezője, tökéletes, hatalmas és boldog. Én vagyok a leggazdagabb, és előkelő rokonok vesznek körül. Senki sem olyan hatalmas és boldog, mint én. Áldozatokat hajtok majd végre, valamennyit adományozni is fogok, s így élvezem majd az életet.'
Az anyagi megjelölésekhez való ragaszkodás ,eggátolja a bhaktiban való fejlődést. Egy ilyen személy képtelen hinni a szent név dicsőségében. Ha japázik, ezt csak a show kedvéért vagy mások becsapása miatt teszi. Egy megszállott materialista nem fog semmilyen ízt találni a harinama-ból, és csak nagy erőfeszítés árán lehet őt felszabadítani.
Ha valaki fenntartja az 'Én és enyém' hamis egóját, és azután is ragaszkodik az érzéki élvezethez, miután hallott a harinama dicsőségéről, akkor tiszteltlenné és sértővé fog válni a szent névvel szemben."
Mahanidhi Swami: Art of Chanting Hare Krsna, 49. oldal
