"Amikor a szentírások a szent név dicsőségéről szólnak, akkor nem túloznak, mivel nem az anyagi hangra utalnak, hanem a lelki hangvibrációra, amely az anyagi hangon keresztül nyilvánul meg, amikor egy képesített személy énekel. A sastra nem a különféle betűkből és szótagokból képzett anyagi hangra utal. A szent név szótagjainak egyszerű ismételgetése nem a valódi szent név.
A következő néhány sloka elolvasása, a meditálás ezeken és a megtanulásuk növeli Krsna szent neve iránti megbecsülésünket és ragaszkodásunkat."
A bhavát és a premát adományozza
makhenagre pitva madhuram iha namamrta-rasam
drsor dvara yas tam vamati ghana-baspambu-misata
bhuvi premnas tattvam prakatayitum ullasita-tanuh
sa devas caitanyakrtir atitaram nah krpayatu
Azért, hogy feltárja a tiszta transzcendentális szeretet igazságát
ebben a világban először örvendezve itta szájával a szent név nektárját,
majd a szemeiből öntötte azzal a kifogással, hogy könnyezik.
Bárcsak ez az Istenség Legfelsőbb Személyisége,
az Úr Caitanya kinyilvánítaná nekünk óriási indokolatlan kegyét!
(Srila Rupa Gosvami: Stava-mala, Dvitiya Sri Caitanyastaka, 6. versszak)
Mahanidhi Maharaja: Art of Chanting Hare Krishna, 24. oldal
