"Amikor a szentírások a szent név dicsőségéről szólnak, akkor nem túloznak, mivel nem az anyagi hangra utalnak, hanem a lelki hangvibrációra, amely az anyagi hangon keresztül nyilvánul meg, amikor egy képesített személy énekel. A sastra nem a különféle betűkből és szótagokból képzett anyagi hangra utal. A szent név szótagjainak egyszerű ismételgetése nem a valódi szent név.
A következő néhány sloka elolvasása, a meditálás ezeken és a megtanulásuk növeli Krsna szent neve iránti megbecsülésünket és ragaszkodásunkat."
A bhavát és a premát adományozza
sabu-rasa-akarna, 'hari' iti dvy-aksara,
sabu-bhave koralun asroy
nama carane pa'di, bhaktivinosa kohe,
tuwa pade magahun niloy
E két szótag: 'Ha' és 'ri' az odaadó hangulatok minden változatosságának kincsesbányája.
Az odaadás minden eksztázisa bennük lelt menedékre.
A szent név lótuszlábához borulva Bhaktivinoda így szól:
"Ó, Harinama! Azért imádkozom, hogy a Te lótuszlábaidnál legyen lakhelyem!"
(Srila Bhaktivinoda Thakura: Gitavali: Namastakam Song 1., 9-10. versszak)
Mahanidhi Maharaja: Art of Chanting Hare Krishna, 24. oldal
