Az elme mindig különböző dolgokat talál ki, hogy boldog legyen.
Mindig gondolkodom. "Ez boldoggá fog engem tenni!" vagy "Az fog boldoggá tenni! Itt van boldogság. Ott van boldogság!"
Az elme így visz mindenfelé minket.
Ez olyan, mintha tomboló lovak mögé kötött szekéren utaznánk. Nincs hatalmunk afelett, hogy merre megyünk, csak ülhetünk rettegve és nézhetünk segítség nélkül.
Mihelyst az elmét a Krsna-tudatos folyamatban, különösen a
Hare Krsna
Hare Krsna
Krsna Krsna
Hare Hare
Hare Rama
Hare Rama
Rama Rama
Hare Hare
éneklésében foglaljuk le, az elme vadlovai fokozatosan a mi irányításunk alá kerülnek.
Srila Prabhupada: On the Way to Krishna
