A Satya-yugában az omkara (om tat sat) volt az egyetlen mantra. Ugyanez az omkara név nyilvánul meg a
Hare Krsna
Hare Krsna
Krsna Krsna
Hare Hare
Hare Rama
Hare Rama
Rama Rama
Hare Hare
mantrában. Ha valaki nem brahmana, nem ejtheti ki az omkarát, s nem kaphatja meg a kívánt eredményt. A Kali-yugában azonban szinte mindenki sudra, s alkalmatlan a pranava, az omkara vibrálására. A sastrák éppen ezért a Hare Krsna maha-mantra éneklését javasolják.
Srila Prabhupada: Srimad-Bhagavatam 9. ének, 14. fejezet, 48. vers magyarázat