Az anyagi világban különbség van a test és a név között. A mangó gyümölcs különbözik a mangó névtõl. A mangót, a gyümölcsöt nem lehet megízlelni pusztán azzal, hogy mondogatjuk: „mangó, mangó, mangó”.
De a bhakta, aki tudja, hogy nincs különbség az Úr neve és teste között, énekli a
Hare Krsna
Hare Krsna
Krsna Krsna
Hare Hare
Hare Rama
Hare Rama
Rama Rama
Hare Hare
mantrát, és felismeri, hogy mindig Krsnával van.
Srila Prabhupada: Srimad-Bhagavatam 10. ének, 2. fejezet, 36. vers, magyarázat