Ma a meditációm tárgya a büszkeség volt. Enélkül akarok japázni. Mire vagyok büszke? Ez mindössze egy korlátozott forma, melyet a tudatom ebben az életben felvett, ami nem én vagyok. Ma, én, a lélek japázok kör-kör után, figyelve a hamis azonosságom, az egyetlen dolgot, amire büszke vagyok, ami még csak nem is az a személy, aki japázik, és nevetek az illúziómon.
Dhanurdhara Maharaja: Yogic Chanting I.
In: Dhanurdhara Maharaja: Japa Meditations, 40. oldal