Habár az avidya sárgaságától beteg nyelvű bhakták a fejlődésük első szintjén nem ízlelik a Namat, mégis a Név türelmes és folytonos kiejtése az egyetlen orvosság, s most már rosszul érzik magunkat, ha megállnak a Név éneklésével, s a folyamatos és figyelmes éneklés az Iránta érzett legfelsőbb szeretetet eredményezi.
Srila Bhaktisiddhanta Sarasvati Thakura: Nam-bhajan.