Egy bhakta azzal elégedett, ha bárhol, a világ bármelyik részén, egy fa alá leülve lehetősége van olvasni a Śrīmad-Bhāgavatamot. Az, aki oktatásban részesült olvashatja a Śrīmad-Bhāgavatamot, de még annak sincs problémája, aki nem iskolázott, nem tud olvasni, mert énekelheti, hogy
Hare Kṛṣṇa
Hare Kṛṣṇa
Kṛṣṇa Kṛṣṇa
Hare Hare
Hare Rāma
Hare Rāma
Rāma Rāma
Hare Hare.
Śrīla Prabhupāda lecke. Śrīmad-Bhāgavatam 5. ének, 5. fejezet, 16. vers
1976. november 4., Vṛndāvana