Annak a tökéletes jóginak a számára, aki a jógarendszer előírt folyamata által alaposan gyakorolta az életlevegő irányítását, teste elhagyásával kapcsolatban a következőt javasolják:
sarkával el kell zárnia a végbélnyílást, majd az életlevegőt fokozatosan a köldök, a has, a szív, a mellkas, a nyelv, a szemöldök és az agyüreg területére kell emelnie.
Az életlevegő irányításának előírt jógafolyamata mechanikus folyamat, gyakorlása pedig többé-kevésbé fizikai erőfeszítés a lelki tökéletesség eléréséért.
Korábban az ilyen gyakorlás igen elterjedt volt a transzcendentalisták között, mivel abban az időben az életmódjuk és a személyiségük is kedvező volt. De a modern időkben, amikor a kali-kor hatása annyra zavaró, gyakorlatilag senki sem képzett a testgyakorlatok e művészetében.
Az elme összpontosítása most könnyebben elérhető az Úr Szent Nevének éneklése által, s az eredmény hatékonyabb, mint az, melyet az életlevegőre irányuló gyakorlatok során el lehet érni.
Śrīla Prabhupāda Śrīmad-Bhāgavatam magyarázat
2. ének, 1. fejezet, 19. vers