Amikor japázunk, ülhetünk egyenes háttal, mert ez segíti a prāṇa áramlását, s ez segít, hogy figyelmesek legyünk, de ez csak másodlagos.
A tényleges figyelem akkor alakul ki, amikor a jószerencse és a bhakták társasága által meglesz a vágyunk arra, hogy Kṛṣṇáról halljunk és énekeljünk.
Bhakti Vikasa Maharaja: Attentive Chanting – The Perennial Query.
2006. szeptember 10., Birmingham