Śrīla Bhaktisiddhānta Sarasvatī újra meg újra hangsúlyozta a hallás és éneklés fontosságát. Az akarta, hogy a Gauḍīya Maṭhák a folyamatos kīrtana templomai legyenek. Ez a kīrtana nem csak az éneklést, hanem a Hariról szóló témákról való beszélgetést, a szentírások tanulmányozását, tördelés és nyomtatást, prédikálást és könyvek, magazinok terjesztését is jelentette. Arra vágyott, hogy a követői így vagy úgy, de valamilyen módon folyamatosan kīrtanában legyenek lefoglalva.